Na reggel jó nagy volt a rumli!
Mondtam is anyának, hogy " mi történt itt anya, mit csináltatok ti tegnap este?!"
Összepakoltunk, kicsit átjött a Betti játszani, áthozta ő is a békahercegnőjét, meg a herceget is (jelzem: NEKEM OLYAN NINCS!:-) és nagyon jót játszottunk!
Délután apa sütütt a kertben, jól bekajáltunk MEGINT! aztán végülis nem csináltunk semmit, de abban remekül elfáradtunk!
Este átjöttek az Ágiék, mert tegnap itthagyták az egyik kocsijukat, aztán elmentek.
Juj, már akkora a pocakja, mintha lenelt volna egy (vagy kettő) görögdinnyét!
Mindíg megpuszilom a hasát, már nagyon várom az első kis unokatesómat!
Szerdán itt volt nálunk és amikor aludtunk anya csinált róla tök jó képeket;
meglepi lesz majd a Viktornak!
Pszt! El ne áruljátok neki! :-)
Ez itt Kőkuti Jázmin és Zsombi közös blogja! Elmeséljük nektek mi minden történik velünk napról napra, milyen új dolgokkal ismerkedtünk meg, mitől van jó és rossz kedvünk... egyszóval mindenféléről! :-) Ha van kedved tarts velünk te is!
2010. július 18., vasárnap
Zsombika 2, Ádus pedig 17 éves lett!
Hát jó nagy muri volt itt tegnap, de elkezdem az elején!
Ádus július 5.-én volt 17 éves, Zsombesz pedig 13.-án 2! Így hát összegyűlt a család apraja-nagyja, hogy felköszöntsük őket.
Egész délelőtt sütöttük anyával a sütiket, Ádusnak vakondtúrás tortát, Zsombinak autóversenypálya-tortát, és hát még egy kis kókuszos sütit is:-), apa meg közben nyírta a füvet, meg előkészítette a kertet.
Először az Ágiék jöttek meg, és rögtön be is mentünk velük fürdeni, aztán egyszerre jöttek a Margó mamáék meg a Julcsi mamáék a Violával. Gergő sajnos nem tudott eljönni, mert dolgozott, de aztán anya elment érte este:-) Hiányzott volna ha nincs itt!
Apa volt a séf, sütött egy csomó hamburger-husit, meg halat, meg még mindenféle finomat, ettünk dinnyét meg kukoricát, úgyhogy az egész banda fetrengett. és csak ezek után jöttek a torták! :-)
Zsombika kicsit meg volt illetődve, nagyon örült a kis ajándékainak.
Én is nagyon vártam már hogy kapjak valami ajándékot, aztán anya meg a mami mondták, hogy hát nem nekem van a szülinapom, úgyhogy ne várjak semmit, dehát azért én tudtam , hogy valami kis apróság nekem is csurranhat nem?!
Hát csurrant is, hi-hi-hi!
Kaptam is egy kis békahercegnő babát meg csattot az én Áduskámtól, egy nyakláncot karkötővel a Margó mamáéktól, és egy barbit a Julcsi mamáéktól!
Késő este mentek el a vendégek, a Zsombival el is ájultunk egy perc alatt!
Még este 10-kor meg tudtam volna enni 1-2 kocka csokit, de anya bezavart a szobámba, hogy mostmár hagyjam békén!
Szuper kis nap volt, puszi!
2010. július 12., hétfő
Mamiéknál!
Már nagyon vártuk Zsombival a pénteket, mert anya megígérte, hogy a mamiéknál alhatunk!Én kettőt szerettem volna ott aludni, de szombat du. az Ádusékhoz kellett mennünk szülinapozni, úghogy csak egyet lehetett:-(
Zsombi kicsit sírt amikor anya elment, de aztán papával elmentek megnézni a malackát, meg a békákat és hamar megvigasztalódott.
Hát én meg befogtam a mamit: egész nap csak barbie-ztunk, olyan jó volt! Anyának sosincs kedve hozzá, mert mindíg fáradt, de a mami nagyon ügyes volt; pedig azt mondta, hogy már nagyon régen csinált ilyet! :-)
Sütöttünk a papával meggyes- és meggyes-cseresznyés rétest, én is segítettem, nagyon sokat: daráltam a mákot, a tésztára raktam eg kis zsírot, aztán arra mákot, arra pedig cseresznét, a papa összetekerte és beraktuk a sütőbe!
A Zsombesz pedig nagyon sokat segített a süti eltüntetésében! :-)
Mondtam a papáéknak hogy ebből hagyjunk anáéknak is, mire a papa aztmondta:
"...hát, jó pénzért?!...
" ...nekünk jó pénzünk van, papa!!!..." válaszoltam csípőretett kézzel!
A délutáni alvás után jött anya értünk, mindketten sírtunk, amikor odaért, éppen akkor ébredtünk fel, én csak azért sírtam, mert a ZSombi is, csupán szolidaritásból.
Miután hazaértünk, átöltöztünk és mentünk Ádiékhoz, ott finomat ettünk, tortáztunk is, anya sütött neki vakondtúrás tortát, mert az a kedvence!
Jó kis buli volt, felpróbáltam a Kriszti összes ékszerét, de az igazi, nagy buli jövőhét szombaton várható!
Akkor tartjuk a családdal a NAGY SZÜLINAPI PARTIT!
Puszi!!!
Zsombi kicsit sírt amikor anya elment, de aztán papával elmentek megnézni a malackát, meg a békákat és hamar megvigasztalódott.
Hát én meg befogtam a mamit: egész nap csak barbie-ztunk, olyan jó volt! Anyának sosincs kedve hozzá, mert mindíg fáradt, de a mami nagyon ügyes volt; pedig azt mondta, hogy már nagyon régen csinált ilyet! :-)
Sütöttünk a papával meggyes- és meggyes-cseresznyés rétest, én is segítettem, nagyon sokat: daráltam a mákot, a tésztára raktam eg kis zsírot, aztán arra mákot, arra pedig cseresznét, a papa összetekerte és beraktuk a sütőbe!
A Zsombesz pedig nagyon sokat segített a süti eltüntetésében! :-)
Mondtam a papáéknak hogy ebből hagyjunk anáéknak is, mire a papa aztmondta:
"...hát, jó pénzért?!...
" ...nekünk jó pénzünk van, papa!!!..." válaszoltam csípőretett kézzel!
A délutáni alvás után jött anya értünk, mindketten sírtunk, amikor odaért, éppen akkor ébredtünk fel, én csak azért sírtam, mert a ZSombi is, csupán szolidaritásból.
Miután hazaértünk, átöltöztünk és mentünk Ádiékhoz, ott finomat ettünk, tortáztunk is, anya sütött neki vakondtúrás tortát, mert az a kedvence!
Jó kis buli volt, felpróbáltam a Kriszti összes ékszerét, de az igazi, nagy buli jövőhét szombaton várható!
Akkor tartjuk a családdal a NAGY SZÜLINAPI PARTIT!
Puszi!!!
2010. július 5., hétfő
Egyveleg!
Hát, megint nagyon régen írtam, nincs túl sok ideje az írnokomnak! :-)
Hát..., véget ért az ovi! Sajnos nem megyek többet az én kis ovimba, egy másikba fogok járni, felvettek mind a 2 oviba, ahová anya beiratott, de még nem tudja, hogy melyikbe fogok járni?!
Elbúcsúztunk a Judit nénitől, anyával csináltam neki egy mini fotóalbumot rólam, aztmondta anyának, hogy még senkitől nem kapott ilyen kedves ajándékot. NAgyon szép lett.
Az utolsó héten nem tudtam menni már, mert a Zsombi nagyon beteg lett és nem tudott reggel felkelni. Így nem tudtam elbúcsúzni a Tündi nénitől, meg az Erzsi nénitől sem, de majd pótoljuk valamikor.
Elkezdődött a nyári szünet, minden nap tudok játszani a barátnőmmel, a Bettivel:-)
a kapcsolatunk leginkább a "se veled,se nélküled"-hez hasonló, ha együtt vagyunk sokszor veszekszünk, de ha nem találkozunk, akkor majd megveszünk egymásért.
Mostanában a tornakötélen vitázunk, mert mindíg csak ő akar rajta tornázni, és engem nem enged oda, aztán meg megsértődik, ha elveszem, vagy anya szól neki, és akkor nem játszik velem... én meg sírok! :-(
NEkünk mindíg mindenből ugyanolyan kell, színre, sőt árnyalatra pontosan.
Nagyon szeretem a Bettust, ő a legjobb barátnőm!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)